Szaniterek és csaptelepek

Tudta-e, hogy egy víztakarékos csapteleppel akár 50%-os energia-megtakarítást is elérhet?

Csap

Ha tehetjük, szereljük fel a csapokat víztakarékos szabályozókkal, mert így jelentős mennyiségű vizet spórolhatunk meg. Konkrét példán át, ha mindössze 1 csepp/másodperc csepegést tapasztalunk, az akár évi 10 000 liter víz elszivárgását jelentheti.

A víztakarékos csaptelepek ezzel szemben korlátozzák a percenként kifolyó víz mennyiségét, illetve meleg víz esetén az állandó hőfokbeállítási lehetőségével segítenek elkerülni a hideg-meleg víz keverésével járó veszteséget (leforrázás-gátló funkciójuk pedig óvja a családokat az esetleges balesetektől ). A vízmennyiség és a vízhőfok szabályozásának kombinációjából született még egy trükkös megoldás, az ún. hidegvíz-középállású csapok.

Ennek fejlesztése abból a tapasztalati tényből indult ki, hogy a rövid vízvétel során – például egy kézmosásnál – az emberek többsége meg sem várja, hogy a meleg víz elérjen a csaphoz, vagyis hideg vízben mos kezet. Ha ez így van – márpedig a központi fűtéses lakásokban gyakran előfordul –, akkor miért induljon el a melegvízmérő-óra feleslegesen? A hideg víz középállású csapoknál az egykaros csap a középső állásában csak hideg vizet ad, jobbra nem is fordítható,a meleg vízért balra kellene fordítani. E csapokkal végzett vizsgálatok során az is bebizonyosodott, hogy a kézmosások többségénél az emberek balra sem fordították el a kart, s így mintegy 50%-os energiatakarékosság volt kimutatható.

Takarékosság, de pontosan hogyan?

kludi_line_1.jpg

Kádcsapnál pl. mondhatni nincs értelme vízmennyiség-korlátozót betenni, mert itt az a cél, hogy gyorsan megteljen a kád, a hőfokszabályozó viszont gazdaságossá teheti a melegvíz-felhasználást. A zuhanynál már érdemes korlátozni a gyárilag beállított 20 l/perc vízmennyiséget. A mosogatócsapoknál szintén szükség lehet a gyorsan kifolyó nagy mennyiségű vízre, bár közel sem mindig – különösen, ha mosogatógép is van a háznál, itt tehát már érdemes meggondolni a hőfokszabályozó mellett a vízmennyiség-korlátozó csatarendbe állítását is. A mosdócsapoknál pedig egyértelműen ajánlhatók a vízmennyiség-korlátozók. A döntéssel kapcsolatos másik szempont annak megállapítása, hogy valójában az egyes csapoknál milyen mennyiségű víz folyik ki percenként a teljes kinyitás mellett. Ez nagyon változó lehet, a legegyszerűbb, ha magunk mérjük meg egy vödör és óra segítségével. A mérést a reggeli és az esti csúcsidőkben célszerű elvégezni, és ennek alapján döntsünk, hogy szükséges-e takarékos berendezésekre cserélni a meglévőket. A víztakarékos csapok többsége általában 5–7 literre csökkenti a percenkénti vízkifolyást (van olyan alkatrész is, ami 1,7 literre).


A mosdókban található hagyományos WC-tartályokról sem szabad megfeledkezni, ha lehet, cseréljük azokat is víztakarékos tartályokra, ugyanis egy hagyományos rendszernél egy öblítés során az összes víz, míg a víztakarékos-tartályoknál csak annyi víz használódik el, amennyi szükséges.

Energiatakarékos tippjeink röviden:

•   Víztakarékos WC tartály 
•   Zuhanyzás a fürdés helyett – A kádfürdéshez kb. 140 liter vizet használunk, míg a zuhanyzáshoz 
    
70 liter is elég

•   Ne legyenek csöpögő csapok sehol a lakásban, javítsuk vagy javíttassuk meg őket
•   Az egykaros keverőcsapokkal azonnal a kívánt hőmérsékletű víz folyik